2008. május 21., szerda

Nahát...nahát és egy "csoda"

Yo, minna ^^

Hátháthát....Jó sok mondani valóm van. Először is: elegem van a folyamatos áramszünetekből. Vasárnap délután gépezek, egyszer csak elmegy az áram. Egy kid idő múlva vissza jött, hurrá, aztán megint elment. 5 mp-re visszajött, majd elment. És ezt eljátszotta még 5-7-szer. Aztán másnap e...késő délután ment el, nem sokkal később vissza is jött. Igen ám, de azóta egy kicsit megrosszult a Rooter /vagyis nem tudom, hogy kell leírni, de "rúter"/


Rendben van. Akkor a kedd: alkalmassági vizsgálat. Több órán keresztül utaztam, aztán vártam az iksolában egy kb 20 percet míg sorra kerültem, és aztán bementem és annyi volt, hogy kérdeztek néhány dolgot, és kész. Meg még volt valami, de az mindegy^^. EZ volt kb 10 perc. Aztán visszafele is hosszú volt az út, de nem volt olyan hosszú, csak nagy volt a forgalom..oda fele. Vissza fele meg aludtam^^ /délelőtt/
Aznap lett volna a személyi átadás is, 14:00-ra kellett volna a suliba mennem, vagy le az Okmány Irodába, de nem volt kedvem^^ Így ma mentem el....komment: a borítója/vagy tokja vagy tartója vagy....tehát az amiba tenni kell a személyi iratokat vagy mikat/ nagyon szép kék ^^
Nah, most, hogy így kisregényem végére értem, a máról nem írok, csak annyit, hogy a jobb karom egy kicsit... nem is tudom, szinte semmi erő nincs benne... De mindegy, akkor most ...^^ Minnyá Erdély...be megyek....ünk....az osztállyal. Két hét múlva, június 5. indulás - június 8. érkezés.


A természet csodája: megnyílt a tenger /<---from/

Évente néhány alkalommal különleges meglepetéssel szolgál a természet a Japán-beltenger (瀬戸内海) partján fekvő Ōbishima (大飛島) látogatóinak. Az évnek ebben az időszakában számos turistacsoport érkezik erre az alig több mint 1 négyzetkilométeres szigetre, hogy tanúi legyenek annak, amint megnyílik a tenger. A mózesi történet helyett persze ez esetben másról van szó.
Ōbishima partjainál az erősebb kelet-nyugati irányú áramlatok időnként erősebb árapály változást eredményeznek. Ennek köszönhetően a megszokott mértéknél mélyebben húzódik vissza a tenger, és így általában egy kb. 300 méter hosszú, 20 méter széles homok ösvény nyílik a szigetből és tart a túlpart felé. A történelmi feljegyzések szerint a környékbeliek ezt látva emlék helyet építettek, ahol ilyen alkalmakkor a tenger istenéhez (海の神) imádkoztak.
A Kasaoka várostól (笠岡市) 1 órányi hajóútra található Ōbishima az Okayama prefektúrához tartozó beltengeri-szigetcsoport közepén fekszik. Apró mérete ellenére komoly múlttal rendelkezik, hiszen a szigeten folytatott feltárások során a Nara korszaktól (710-től) a Kamakura kor végéig (1333-ig) tartó időkből több fontos lelet került elő: ritka kő eszközöket, bronz tükröt és rengeteg agyagedényt találtak itt a régészek. De ezúttal nem ez volt az oka a turisták látogatásának.
Május 8-án is egy érdekes és ritka természeti jelenségre lehetett számítani, így már kora hajnalban a tengerparton topogott egy 40 fős turista csoport, akik az apály közeledtével egyre izgatottabbak lettek. 5 óra 43 perckor aztán elkezdődött a "természeti csoda" és különleges látvány tárult a parton állók szemei elé. Igaz ugyan, hogy a globális felmelegedés következtében bekövetkező tengerszint emelkedés miatt a megnyíló út évről évre rövidebb, de még idén is fél órán át több mint 100 méterre be lehetett gyalogolni az ösvényen.


Nincsenek megjegyzések: